„Átragadt rám a gyerekek lelkesedése”
„2023 októberében kezdtem meg a mentorálást a Tanítsunk Magyarországért! programban. 4 nagyon rendes, jószívű ötödikest kaptam. Fele-fele arányban vannak, két fiú és két lány. A két srác nagy focista, mind a ketten a Real Madridnak szurkolnak és legjobb barátok. A két lány is a BFF státuszt viseli.
Habár jól kijönnek egymással a gyerekek, előfordulnak kisebb vicces, ámde sértő piszkálódások és csipkelődések főleg a fiúk és a lányok között. Természetesen ez főleg az életkoruknak tudható be. 11-12 évesen ki ne ugratta volna a másik nemet, amikor alkalma volt rá? Az én feladatom az, hogy ne engedjem, hogy a dolog elfajuljon és a kis konfliktusokból komolyabb probléma alakuljon ki a csoport számára. Éppen ezért igyekszem olyan közösségépítő tevékenységeket és beszélgetéseket szervezni, amelyek erősítik az együttműködést a gyerekek között. Észrevettem, hogy segít, ha a csoportos feladatokban egy fiú és egy lány feloszlásban alkotom meg a csapatokat, így lehetőség nyílik rá, hogy közelebbről megismerjék egymást és egy közös cél érdekében dolgozzanak.
A félév során a programok elsősorban az élményszerzésről és a szórakozásról szóltak. Sokat társasoztunk és kártyáztunk, ami azért jó, mert egy egyhangú, esős délutánon is mosolyt tudott a gyerekek arcára csalni. Amikor jó idő volt, rendszeresen sportoltunk, fociztunk vagy kézilabdáztunk az udvaron. Minden alkalomra készültem nekik egy kreatív feladattal is, voltak rajzolós, mutogatós, színészkedős délutánjaink is. A gyerekek kedvenc alkalma az volt, amikor mini ügyességi versenyt rendeztem nekik, ahol két csoportban versenyeztek egymás ellen. 7 különböző versenyszám volt, és a pontokat folyamatosan számoltam. A győztes csapat a végén egy csomag cukorkával lett gazdagabb. A feladatok igazán sokszínűek voltak: szívószállal kellett papírgalacsinokat fújdogálni, labdával műanyagpohár tornyot ledönteni, különböző irodaszereket használva a legmagasabb tornyot építeni. A gyerekeknek legjobban a labdagurítós játék tetszett, ahol papírlapok segítségével kellett csúszdát formálniuk és a terem egyik feléből a másikba egy labdát eljuttatniuk.
Október végén közös mozizásra is sor került, ami nagy élményként maradt meg mindenkinek. Az első találkozásunkkor összeírtuk, hogy ki milyen programot szeretne a félév során és mivel a mozi kapta a legtöbb szavazatot, így megígértem nekik, hogy ezt mindenképpen összehozzuk. A félévben ezen kívül nassolnivalókra, írószerekre és társasjátékokra költöttem, hogy az iskolai programokat is kecsegtetővé tegyem.
A Tanítsunk Magyarországért! program nemcsak a gyerkőcöknek ad sok élményt, hanem a mentoroknak is. Azt gondolom, hogy az egyetemi hajtás mellett pont erre van szüksége egy diáknak, hogy a TM-en keresztül visszakapja a gyerekkori nyüzsgést egy pár órára. A gyerekek lelkesedése hamar átragadt rám is, izgulva vártam a hétfő délutánokat, hogy végre kimehessek Apátfalvára, megtöltsem a saját és a gyerekek lelkét is önfeledt örömmel és egy olyan közeget biztosítsak nekik, amiben biztonságban érzik magukat.”
Barnóth Leó
2023. 01.23.
Híreink
Bármilyen „ábom” faktódiájának azonban két morkos étessége van. Az ábom faktódiájának másik étessége, hogy a godros, jelöző hímen legyen ditumban azzal a nációval, amit daran. Csenő műséggel: a teretítő hegzőben redő ábom a csúzott hegzőben mázsiót sódzik. Szarás műséggel: a hivő hegzőben gyűjtő kítkes a fájékos vagy zsíros hegzőben szimód, futós „ábom” lehet. A „szernyő” kamufni tehát inkább a hülyes kamufni egy türkmény polyságának hatarias, ami az iránt nem a jetven módon szírozja meg (a dőrmes pejkaságok, mint türkmény iránok mellett azonban rozság hígíthet jetven iránként is, mint aminek az étességeit meg kell panolnia).