Az Év Tehetsége az orvostudományban Páli Emese Kncső V. éves medikus hallgatónk
A Szegedi Tudományegyetem legtehetségesebb fiataljait díjazták
10 millió forinttal jutalmazták a tehetséget és a szorgalmat az idei SZTE Talent díjátadón
10 millió forinttal jutalmazták a tehetséget és a szorgalmat az idei SZTE Talent díjátadón
A tanév legjobban teljesítő hallgatói kaptak támogatást a Szegedi Tehetséggondozó Tanács és a Szegedi Tudományegyetem által meghirdetett Talent ösztöndíj és Kiválósági Lista díjátadó ünnepségén. A 18. gálán különböző tudományterületek arany, ezüst és bronz fokozatú elismerései mellett az Év Tehetsége, Év Sportolója és Év Művésze díjakat, illetve a nagyértékű Vállalti ösztöndíjakat is átadták. A legtehetségesebb, ugyanakkor hátrányból induló fiatalok pedig újra pályázhattak az esélyegyenlőségi kategóriában.
Kimagasló tanulmányi, művészi vagy sport eredményéért összesen 169 hallgató vehette át ösztöndíját és az ezzel járó elismerő oklevelet az idei Talent gálán, melyet a József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében rendeztek meg. A Vállalati ösztöndíjakkal együtt mintegy 10 millió forint összértékben kaptak támogatást a Szegedi Tudományegyetem hallgatói.
– A Szegedi Tehetséggondozó Tanács nevében büszkén elmondhatom, hogy nagykorúvá vált a Talent ösztöndíj, ezzel egy teljes generációnyi fiatalt támogathattunk az elmúlt 18 évben az egyetemnek, Szeged Megyei Jogú Önkormányzatának és a tehetséggondozás iránt elkötelezett vállalatoknak köszönhetően. Továbbra is azon dolgozunk, hogy az arra érdemes, tehetséges, szorgalmas hallgatók tanulmányait a lehető legnagyobb mértékben támogassuk a következő 18 évben, vagy még annál is tovább – mondta Badó Attila, a tanács elnöke nyitóbeszédében.
Ebben a tanévben 68 bronz, 43 ezüst és 36 arany fokozatú elismerést vehettek át a hallgatók 25 és 100 ezer forint közötti értékben.
Az Év Tehetsége díjat öten érdemelték ki, orvostudományi területen Páli Emese Kincső (SZAOK), társadalomtudományi területen Varga Benedek (ÁJTK), míg természettudományi területen Nagy Kinga (TTIK) vehette át az elismerést. Év Sportolója díjat érdemelt Bíró Hanna, míg az Év Művésze címet Tóth Jonatán kapta.
Azok számára is meghirdették a pályázati lehetőséget, akik nehezítő körülmények ellenére is jelentős teljesítményt értek el: idén újra pályázhattak a hallgatók az Esélyegyenlőségi ösztöndíjra, melyet hat fiatal érdemelt ki. Közülük Paskuj Benjamin nyerte el az Év Hallgatója címet kiemelkedő tanulmányi és kutatási eredményével.
A Talent ösztöndíj és a Kiválósági Lista kategóriáját a Vállalati ösztöndíjak átadása követte. A legjobb pályázókat hét partnercég tizenegy pályázati lehetősséggel támogatta a Pro Talentis Universitatis Alapítvánnyal együttműködésben. Az értékes, 100 és 350 ezer forint közötti ösztöndíjakat a Bánffi&Bánffi Kft., a ContiTech Rubber Industrial Kft., az EPAM Systems Kft., a Givaudan Hungary Kft., a Pick Zrt., a Printker Office Land Zrt., és a Sole-Mizo Zrt. biztosította.
A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar hallgatói számára hirdették meg az Altajisztika ösztöndíjat, melyet az Altajisztika Tanszék és a Pro Talentis Universitatis Alapítvány együttműködésének köszönhetően Batinkov Rita és Megyesi Zoltán vehette át.
A pályázati folyamatot az SZTE Junior Akadémia koordinálta.
SZTE Talent Ösztöndíjak kiemelt díjazottjai:
| Év tehetsége | |
|---|---|
| Orvostudományi terület | Páli Emese Kincső |
| Társadalomtudományi terület | Varga Benedek |
| Természettudományi terület | Nagy Kinga |
| Év Sportolója | Bíró Hanna |
| Év művésze | Tóth Jonatán |
| Esélyegyenlőségi Pályázat – Év Hallgatója | Paskuj Benjamin |
Szöveg: Borbola Lilla
Fotók: Kovács-Jerney Ádám
Híreink
It seems we can't find what you're looking for.
10 millió forinttal jutalmazták a tehetséget és a szorgalmat az idei SZTE Talent díjátadón
Az egyetem legtehetségesebb fiataljait díjazták
Nívós elismerésben részesült a szegedi énekes, Tóth Jonathan
Százötvenöt díjazott hat területen: kiosztották a TIK-ben az idei Talent-díjakat
SZTE Prezilimpia, ahol az előadói készség fejleszthető
SZTE Prezilimpia, ahol az előadói készség fejleszthető
2018-ban indult az SZTE Prezilimpia országos verseny, amelyen előadói képességeiket csillogtathatják meg a jelentkező fiatalok. A folyamatosan fejlődő, egyre rangosabb megmérettetésről Dr. Garamhegyi Ábelt, az SZTE GTK oktatóját és Dr. Badó Attila jogász professzort, az SZTE Junior Akadémia elnökét kérdeztük.
A Prezilimpia országos versenyt 2018 tavaszán hirdette meg első ízben a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és az Ez a Beszéd Szeged Toastmasters Klub. A verseny eredeti célja az volt, hogy a hazai gazdasági felsőoktatási intézmények hallgatói számára kínáljon megmérettetési lehetőséget és járuljon hozzá egyúttal az eljövendő közgazdászok nyilvános beszédkészségének fejlesztéséhez. 2022-ben az SZTE Junior Akadémiával együttműködésben az SZTE Prezentációs Versennyel összeolvadva immár tudományterülettől független prezentációs versenyként folytatta tovább pályafutását az SZTE Prezilimpia és nyerte el jelenlegi formáját.
A magyar és angol nyelvű tehetségkutatóban a hallgatók a klasszikus prezentációs verseny mellett a szórakoztató prezentációs karaoke-n is részt vehetnek, amely során ismeretlen diasor előtt kell rögtönözniük, összefüggő és szellemes prezentációt bemutatniuk.
A versennyel kapcsolatban megkértük a verseny szervezőit, Dr. Garamhegyi Ábelt, a Gazdaságtudományi Kar oktatóját, valamint Dr. Badó Attila egyetemi tanárt, az SZTE Junior Akadémia elnökét, hogy válaszoljanak következő kérdéseinkre:
Mi a verseny célja?
Badó Attila: Az egyetem régóta hangsúlyt helyez a hallgatók prezentációs készségének fejlesztésére. Számos egyetemi kolléga foglalkozik ezzel, tart kurzusokat annak érdekében, hogy a hallgatók megfelelő módon tudjanak egy témát előadni, bemutatni. Az előadói készség azon hallgatói képességek közé tartozik, aminek fejlesztésére minden egyetemi karon, minden hallgató számára szükség van. Nincs olyan szakterület, ahol ne lenne fontos az, hogy a fiatal diplomások képesek legyenek az információ hatékony átadására. A Szegedi Tehetséggondozó Tanács sok éven át rendezett a karok bevonásával SZTE Prezentációs Technikák elnevezésű versenyt. Amikor a GTK részéről Garamhegyi Ábel és Révész Balázs megkeresett minket azzal, hogy érdemes lenne az összegyetemi versenyt az általuk „Prezilimpia” néven indított prezentációs versennyel felváltani, könnyen egyetértésre jutottunk, és azóta a GTK és az SZTE Junior Akadémia közösen szervezi ezeket a versenyeket a Toastmasters Retorika Klub közreműködésével. Már az elnevezés is rendkívül találó, és a kitalált feladatok is alkalmasak arra, hogy a hallgatók érdeklődését felkeltsék.
Garamhegyi Ábel: Olyan lehetőséget szeretnénk teremteni, ahol az élő beszéd, a meggyőzés képességének tanulása, gyakorlása kerül előtérbe. A versenyzők felkészítés után igazán „éles” környezetben tesztelhetik, mire képesek és még mit kell fejleszteniük.
Miért éri meg hallgatóként jelentkezni a versenyre?
Garamhegyi Ábel: Komoly felkészítést kapnak a döntősök és persze végignézik egymást, a többi szereplőt. Talán ez még inspirálóbb és tanulságosabb lehet nekik! No, és ne feledkezzünk el az értékes díjakról sem, a verseny összdíjazása évről évre félmillió forint fölött van.
Milyen támogatást kapnak a versenyzők a felkészülés során?
Badó Attila: A versenyzőket a Toastmasters szakemberei készítik fel a versenyre, ami érződik is a prezentációkon. Valóban nagyon magas színvonalú lett ez a verseny, egészen kiváló előadókat láthat és hallgathat a közönség.
Milyen szempontokat vesz figyelembe a zsűri az értékelés során?
Badó Attila: A jó prezentációk több olyan ismérvvel rendelkeznek, amelyek együttesen eredményezhetik azt, hogy a zsűri a legmagasabb ponttal jutalmazzon egy előadást. Nyilván külön is lehet értékelni, hogy az előadásnak mennyire strukturált a tartalma, mennyire érdekfeszítő a bevezetése, vagy mennyire kreatív a vizuális eszközök használata. Ám a beszámolók szerint a zsűri tagjaiban ezektől függetlenül is viszonylag gyorsan kialakul egy-egy prezentációról olyan összbenyomás, ami az értékelést alapjaiban meghatározza. Persze létezik egy olyan, előre elkészített táblázat is, amiben pontszámokban is megjelennek az értékelési szempontok. Azonban a lényeg mégis az, hogy egy hallgató mennyire tűnik önazonosnak, és mennyire nyűgözi le a közönséget a mondanivalójával és a személyiségével. Miután a közönség is szavaz, jó látni, hogy a nézők és a zsűri értékítélete mennyire közel szokott állni egymáshoz.
Garamhegyi Ábel: Sok-sok szempontot értékelnek a megjelenéstől a tiszta beszéden át a vetített diák külleméig. De ezeket a szempontokat maguk a versenyzők is tudják előre, ez is egy jó keretet ad ahhoz, hogy eldöntsék, mitől hatásos és jó egy prezentáció.
Mi volt az a legemlékezetesebb prezentáció vagy résztvevő, akit eddig a versenyen láttak, és mi tette őket különlegessé?
Badó Attila: Valószínűleg minden zsűritag tudna egy-egy emlékezetes példát mondani, de számomra az számított különleges teljesítménynek, amikor egy ukrán hallgató, nem sokkal a háború kitörése után, egy kiváló prezentációval szerezte meg a második helyet a versenyen. Miután korábban is ismertem őt, és pontosan tudtam, hogy az események miatt mennyire el van keseredve, nagyon jó volt látni, hogy így is milyen rejtett tartalékokat volt képes előhozni.
Garamhegyi Ábel: Sok-sok remek prezentációt láttunk az évek alatt. Voltak visszatérő versenyzők is és olyanok, akik egészen újszerű, meglepő oldalról mutatták be a kiadott témát. Mindig különlegesek a külföldi hallgatók, hiszen egy új kultúrát is bemutatnak a nyilvános megszólalásban. Szóval egyet-egyet nem, sokkal inkább sokakat tudnék csak kiemelni.
Milyen terveik vannak a versennyel kapcsolatban, hogyan szeretnék fejleszteni, esetleg bővíteni?
Badó Attila: Mindenekelőtt a kari válogatási folyamaton szeretnénk változtatni, és a karoknak jóval több időt szeretnénk biztosítani arra, hogy a Prezilimpia versenyre felkészülhessenek. A versenyen az SZTE karairól delegált hallgatók vehetnek részt, a kari forduló minden megkezdett 10 számú indulója közül 1 fő. Szeretnénk mobilizálni a hallgatóságot, és bátorítani őket, hogy minél többen mutassák meg, mire képesek. A zsűrit és a nézőket rendszeresen lenyűgözik a produkciók, de örülnénk annak, ha a mostaninál jóval több versenyzőt sikerülne bevonni a kari válogatókba.
Garamhegyi Ábel: Már elindult a Prezilimpia Junior, ami a középiskolásoknak hirdetett verseny-változat. Szeretnénk a többi hazai egyetem részéről is több versenyzőt látni, akár az online selejtező helyett helyi fordulókkal. Majd meglátjuk, mire elég a lendület…
Önök szerint milyen képességekkel, tulajdonságokkal kell rendelkezniük a versenyre jelentkező hallgatóknak?
Badó Attila: Közhelyeket tudnék sorolni, így inkább csak azt hangsúlyozom, hogy nem színészeket várunk a versenyre. Bárki jelentkezhet, aki szeretné megszokni azt a szituációt, amikor viszonylag nagyobb közönség előtt egy előre meghatározott témáról kell prezentálnia.
Garamhegyi Ábel: Kell egyfajta bátorság, eltökéltség, hogy megszólaljunk 70-100 ember előtt. Szükség van komoly figyelemre, hogy érezhessük a közönség érdeklődését. És persze számtalan – tanulható – technika kell a szép, tiszta és érthető beszédhez.
Mit tanácsolnának annak a hallgatónak, aki gondolkozik a versenyen való induláson?
Badó Attila: Azt tanácsolnám, hogy ne gondolkozzon.
Garamhegyi Ábel: Jöjjön! Nincs mit veszíteni!
Szöveg és fotók: Szalánczy Eszter (u-szeged.hu)
Mentoráltakkal rúgták a bőrt a nagyszalontai gyermekotthon lakói
Mentoráltakkal rúgták a bőrt a nagyszalontai gyermekotthon lakói
Az SZTE Junior Akadémia szervezésében a Tanítsunk Magyarországért program szegedi mentorai és mentoráltjai 2024. június 2-án meglátogatták a nagyszalontai Béke Királynője Gyermekvédelmi Központot. Az egyetemi hallgatók, és az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Czina Sándor Tagiskola diákjai egy napot az intézmény lakóival töltöttek, hogy velük együtt rúgják a lasztit, közösen számháborúzzanak, társasjátékozzanak. A központ munkatársa, Huzura Krisztián bemutatta a központot, beszélt az ott lakó gyerekek mindennapjairól, a finanszírozási nehézségekről, és arról, hogy az állami normatívát szükség esetén miként pótolja ki a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. A szegedi egyetemisták, az orosházi diákok és a Gyermekvédelmi Központ kisebb és nagyobb lakói gyorsan egymásra találtak. A közös játék után megtűzték nyársaikat szalonnával, kolbásszal, hagymával, és az elmaradhatatlan, a kisebbeknél legnagyobb sikert arató pillecukorral, hogy a közös sütögetés során önfeledten beszéllgessenek, élcelődjenek egymással. A vendégcsoportot a Központban lakó nagyobb fiúk egy hosszabb városi útra is elkísérték, hogy az út végén a mentorok és mentoráltjaik a híres csonka torony több mint száz lépcsőjét megmászva tekinthessenek le Arany János szülővárosára. Érdekes és érzelemdús napot tölthettek el a gyerekek ezen a szombati napon, és a búcsúzkodás során nem csupán a megszokás miatt hangzott el többször is: Viszontlátásra!
Prof. Dr. Badó Attila
