10 millió forinttal jutalmazták a tehetséget és a szorgalmat az idei SZTE Talent díjátadón

10 millió forinttal jutalmazták a tehetséget és a szorgalmat az idei SZTE Talent díjátadón

A tanév legjobban teljesítő hallgatói kaptak támogatást a Szegedi Tehetséggondozó Tanács és a Szegedi Tudományegyetem által meghirdetett Talent ösztöndíj és Kiválósági Lista díjátadó ünnepségén. A 18. gálán különböző tudományterületek arany, ezüst és bronz fokozatú elismerései mellett az Év Tehetsége, Év Sportolója és Év Művésze díjakat, illetve a nagyértékű Vállalti ösztöndíjakat is átadták. A legtehetségesebb, ugyanakkor hátrányból induló fiatalok pedig újra pályázhattak az esélyegyenlőségi kategóriában.

Kimagasló tanulmányi, művészi vagy sport eredményéért összesen 169 hallgató vehette át ösztöndíját és az ezzel járó elismerő oklevelet az idei Talent gálán, melyet a József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében rendeztek meg. A Vállalati ösztöndíjakkal együtt mintegy 10 millió forint összértékben kaptak támogatást a Szegedi Tudományegyetem hallgatói.  

– A Szegedi Tehetséggondozó Tanács nevében büszkén elmondhatom, hogy nagykorúvá vált a Talent ösztöndíj, ezzel egy teljes generációnyi fiatalt támogathattunk az elmúlt 18 évben az egyetemnek, Szeged Megyei Jogú Önkormányzatának és a tehetséggondozás iránt elkötelezett vállalatoknak köszönhetően. Továbbra is azon dolgozunk, hogy az arra érdemes, tehetséges, szorgalmas hallgatók tanulmányait a lehető legnagyobb mértékben támogassuk a következő 18 évben, vagy még annál is tovább – mondta Badó Attila, a tanács elnöke nyitóbeszédében. 

 Ebben a tanévben 68 bronz, 43 ezüst és 36 arany fokozatú elismerést vehettek át a hallgatók 25 és 100 ezer forint közötti értékben.  

Az Év Tehetsége díjat öten érdemelték ki, orvostudományi területen Páli Emese Kincső (SZAOK), társadalomtudományi területen Varga Benedek (ÁJTK), míg természettudományi területen Nagy Kinga (TTIK) vehette át az elismerést. Év Sportolója díjat érdemelt Bíró Hanna, míg az Év Művésze címet Tóth Jonatán kapta. 

Azok számára is meghirdették a pályázati lehetőséget, akik nehezítő körülmények ellenére is jelentős teljesítményt értek el: idén újra pályázhattak a hallgatók az Esélyegyenlőségi ösztöndíjra, melyet hat fiatal érdemelt ki. Közülük Paskuj Benjamin nyerte el az Év Hallgatója címet kiemelkedő tanulmányi és kutatási eredményével. 

A Talent ösztöndíj és a Kiválósági Lista kategóriáját a Vállalati ösztöndíjak átadása követte. A legjobb pályázókat hét partnercég tizenegy pályázati lehetősséggel támogatta a Pro Talentis Universitatis Alapítvánnyal együttműködésben. Az értékes, 100 és 350 ezer forint közötti ösztöndíjakat a Bánffi&Bánffi Kft., a ContiTech Rubber Industrial Kft., az EPAM Systems Kft., a Givaudan Hungary Kft., a Pick Zrt., a Printker Office Land Zrt., és a Sole-Mizo Zrt. biztosította.   

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar hallgatói számára hirdették meg az  Altajisztika ösztöndíjat, melyet az Altajisztika Tanszék és a Pro Talentis Universitatis Alapítvány együttműködésének köszönhetően Batinkov Rita és Megyesi Zoltán vehette át.  

A pályázati folyamatot az SZTE Junior Akadémia koordinálta. 

SZTE Talent Ösztöndíjak kiemelt díjazottjai: ​

Év tehetsége
Orvostudományi terület Páli Emese Kincső
Társadalomtudományi terület Varga Benedek
Természettudományi terület Nagy Kinga
Év Sportolója Bíró Hanna
Év művésze Tóth Jonatán
Esélyegyenlőségi Pályázat – Év Hallgatója Paskuj Benjamin

Szöveg: Borbola Lilla
Fotók:  Kovács-Jerney Ádám

SZTE Prezilimpia, ahol az előadói készség fejleszthető

SZTE Prezilimpia, ahol az előadói készség fejleszthető

2018-ban indult az SZTE Prezilimpia országos verseny, amelyen előadói képességeiket csillogtathatják meg a jelentkező fiatalok. A folyamatosan fejlődő, egyre rangosabb megmérettetésről Dr. Garamhegyi Ábelt, az SZTE GTK oktatóját és Dr. Badó Attila jogász professzort, az SZTE Junior Akadémia elnökét kérdeztük.

A Prezilimpia országos versenyt 2018 tavaszán hirdette meg első ízben a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és az Ez a Beszéd Szeged Toastmasters Klub. A verseny eredeti célja az volt, hogy a hazai gazdasági felsőoktatási intézmények hallgatói számára kínáljon megmérettetési lehetőséget és járuljon hozzá egyúttal az eljövendő közgazdászok nyilvános beszédkészségének fejlesztéséhez. 2022-ben az SZTE Junior Akadémiával együttműködésben az SZTE Prezentációs Versennyel összeolvadva immár tudományterülettől független prezentációs versenyként folytatta tovább pályafutását az SZTE Prezilimpia és nyerte el jelenlegi formáját.

A magyar és angol nyelvű tehetségkutatóban a hallgatók a klasszikus prezentációs verseny mellett a szórakoztató prezentációs karaoke-n is részt vehetnek, amely során ismeretlen diasor előtt kell rögtönözniük, összefüggő és szellemes prezentációt bemutatniuk.

A versennyel kapcsolatban megkértük a verseny szervezőit, Dr. Garamhegyi Ábelt, a Gazdaságtudományi Kar oktatóját, valamint Dr. Badó Attila egyetemi tanárt, az SZTE Junior Akadémia elnökét, hogy válaszoljanak következő kérdéseinkre:

Dr. Garamhegyi Ábel, a Gazdaságtudományi Kar oktatója, valamint Prof. Dr. Badó Attila egyetemi tanár, az SZTE Junior Akadémia elnöke.
Mi a verseny célja?

Badó Attila: Az egyetem régóta hangsúlyt helyez a hallgatók prezentációs készségének fejlesztésére. Számos egyetemi kolléga foglalkozik ezzel, tart kurzusokat annak érdekében, hogy a hallgatók megfelelő módon tudjanak egy témát előadni, bemutatni. Az előadói készség azon hallgatói képességek közé tartozik, aminek fejlesztésére minden egyetemi karon, minden hallgató számára szükség van. Nincs olyan szakterület, ahol ne lenne fontos az, hogy a fiatal diplomások képesek legyenek az információ hatékony átadására. A Szegedi Tehetséggondozó Tanács sok éven át rendezett a karok bevonásával SZTE Prezentációs Technikák elnevezésű versenyt. Amikor a GTK részéről Garamhegyi Ábel és Révész Balázs megkeresett minket azzal, hogy érdemes lenne az összegyetemi versenyt az általuk „Prezilimpia” néven indított prezentációs versennyel felváltani, könnyen egyetértésre jutottunk, és azóta a GTK és az SZTE Junior Akadémia közösen szervezi ezeket a versenyeket a Toastmasters Retorika Klub közreműködésével. Már az elnevezés is rendkívül találó, és a kitalált feladatok is alkalmasak arra, hogy a hallgatók érdeklődését felkeltsék.

Garamhegyi Ábel: Olyan lehetőséget szeretnénk teremteni, ahol az élő beszéd, a meggyőzés képességének tanulása, gyakorlása kerül előtérbe. A versenyzők felkészítés után igazán „éles” környezetben tesztelhetik, mire képesek és még mit kell fejleszteniük.

Miért éri meg hallgatóként jelentkezni a versenyre?

Garamhegyi Ábel: Komoly felkészítést kapnak a döntősök és persze végignézik egymást, a többi szereplőt. Talán ez még inspirálóbb és tanulságosabb lehet nekik! No, és ne feledkezzünk el az értékes díjakról sem, a verseny összdíjazása évről évre félmillió forint fölött van.

Milyen támogatást kapnak a versenyzők a felkészülés során?

Badó Attila: A versenyzőket a Toastmasters szakemberei készítik fel a versenyre, ami érződik is a prezentációkon. Valóban nagyon magas színvonalú lett ez a verseny, egészen kiváló előadókat láthat és hallgathat a közönség.

Milyen szempontokat vesz figyelembe a zsűri az értékelés során?

Badó Attila: A jó prezentációk több olyan ismérvvel rendelkeznek, amelyek együttesen eredményezhetik azt, hogy a zsűri a legmagasabb ponttal jutalmazzon egy előadást. Nyilván külön is lehet értékelni, hogy az előadásnak mennyire strukturált a tartalma, mennyire érdekfeszítő a bevezetése, vagy mennyire kreatív a vizuális eszközök használata. Ám a beszámolók szerint a zsűri tagjaiban ezektől függetlenül is viszonylag gyorsan kialakul egy-egy prezentációról olyan összbenyomás, ami az értékelést alapjaiban meghatározza. Persze létezik egy olyan, előre elkészített táblázat is, amiben pontszámokban is megjelennek az értékelési szempontok. Azonban a lényeg mégis az, hogy egy hallgató mennyire tűnik önazonosnak, és mennyire nyűgözi le a közönséget a mondanivalójával és a személyiségével. Miután a közönség is szavaz, jó látni, hogy a nézők és a zsűri értékítélete mennyire közel szokott állni egymáshoz.

Garamhegyi Ábel: Sok-sok szempontot értékelnek a megjelenéstől a tiszta beszéden át a vetített diák külleméig. De ezeket a szempontokat maguk a versenyzők is tudják előre, ez is egy jó keretet ad ahhoz, hogy eldöntsék, mitől hatásos és jó egy prezentáció.

Mi volt az a legemlékezetesebb prezentáció vagy résztvevő, akit eddig a versenyen láttak, és mi tette őket különlegessé?

Badó Attila: Valószínűleg minden zsűritag tudna egy-egy emlékezetes példát mondani, de számomra az számított különleges teljesítménynek, amikor egy ukrán hallgató, nem sokkal a háború kitörése után, egy kiváló prezentációval szerezte meg a második helyet a versenyen. Miután korábban is ismertem őt, és pontosan tudtam, hogy az események miatt mennyire el van keseredve, nagyon jó volt látni, hogy így is milyen rejtett tartalékokat volt képes előhozni.

Garamhegyi Ábel: Sok-sok remek prezentációt láttunk az évek alatt. Voltak visszatérő versenyzők is és olyanok, akik egészen újszerű, meglepő oldalról mutatták be a kiadott témát. Mindig különlegesek a külföldi hallgatók, hiszen egy új kultúrát is bemutatnak a nyilvános megszólalásban. Szóval egyet-egyet nem, sokkal inkább sokakat tudnék csak kiemelni.

Milyen terveik vannak a versennyel kapcsolatban, hogyan szeretnék fejleszteni, esetleg bővíteni?

Badó Attila: Mindenekelőtt a kari válogatási folyamaton szeretnénk változtatni, és a karoknak jóval több időt szeretnénk biztosítani arra, hogy a Prezilimpia versenyre felkészülhessenek. A versenyen az SZTE karairól delegált hallgatók vehetnek részt, a kari forduló minden megkezdett 10 számú indulója közül 1 fő. Szeretnénk mobilizálni a hallgatóságot, és bátorítani őket, hogy minél többen mutassák meg, mire képesek. A zsűrit és a nézőket rendszeresen lenyűgözik a produkciók, de örülnénk annak, ha a mostaninál jóval több versenyzőt sikerülne bevonni a kari válogatókba.

Garamhegyi Ábel: Már elindult a Prezilimpia Junior, ami a középiskolásoknak hirdetett verseny-változat. Szeretnénk a többi hazai egyetem részéről is több versenyzőt látni, akár az online selejtező helyett helyi fordulókkal. Majd meglátjuk, mire elég a lendület…

Önök szerint milyen képességekkel, tulajdonságokkal kell rendelkezniük a versenyre jelentkező hallgatóknak?

Badó Attila: Közhelyeket tudnék sorolni, így inkább csak azt hangsúlyozom, hogy nem színészeket várunk a versenyre. Bárki jelentkezhet, aki szeretné megszokni azt a szituációt, amikor viszonylag nagyobb közönség előtt egy előre meghatározott témáról kell prezentálnia.

Garamhegyi Ábel: Kell egyfajta bátorság, eltökéltség, hogy megszólaljunk 70-100 ember előtt. Szükség van komoly figyelemre, hogy érezhessük a közönség érdeklődését. És persze számtalan – tanulható – technika kell a szép, tiszta és érthető beszédhez.

Mit tanácsolnának annak a hallgatónak, aki gondolkozik a versenyen való induláson?

Badó Attila: Azt tanácsolnám, hogy ne gondolkozzon.

Garamhegyi Ábel: Jöjjön! Nincs mit veszíteni!

Szöveg és fotók: Szalánczy Eszter (u-szeged.hu)

Mentoráltakkal rúgták a bőrt a nagyszalontai gyermekotthon lakói

Mentoráltakkal rúgták a bőrt a nagyszalontai gyermekotthon lakói

Az SZTE Junior Akadémia szervezésében a Tanítsunk Magyarországért program szegedi mentorai és mentoráltjai 2024. június 2-án meglátogatták a nagyszalontai Béke Királynője Gyermekvédelmi Központot. Az egyetemi hallgatók, és az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Czina Sándor Tagiskola diákjai egy napot az intézmény lakóival töltöttek, hogy velük együtt rúgják a lasztit, közösen számháborúzzanak, társasjátékozzanak. A központ munkatársa, Huzura Krisztián bemutatta a központot, beszélt az ott lakó gyerekek mindennapjairól, a finanszírozási nehézségekről, és arról, hogy az állami normatívát szükség esetén miként pótolja ki a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. A szegedi egyetemisták, az orosházi diákok és a Gyermekvédelmi Központ kisebb és nagyobb lakói gyorsan egymásra találtak. A közös játék után megtűzték nyársaikat szalonnával, kolbásszal, hagymával, és az elmaradhatatlan, a kisebbeknél legnagyobb sikert arató pillecukorral, hogy a közös sütögetés során önfeledten beszéllgessenek, élcelődjenek egymással. A vendégcsoportot a Központban lakó nagyobb fiúk egy hosszabb városi útra is elkísérték, hogy az út végén a mentorok és mentoráltjaik a híres csonka torony több mint száz lépcsőjét megmászva tekinthessenek le Arany János szülővárosára. Érdekes és érzelemdús napot tölthettek el a gyerekek ezen a szombati napon, és a búcsúzkodás során nem csupán a megszokás miatt hangzott el többször is: Viszontlátásra!

 

Prof. Dr. Badó Attila

 

Szalonnasütés Apátfalván

Szalonnasütés Apátfalván

Nyárváró szalonnasütést szerveztek a Tanítsunk Magyarországért program apátfalvi általános iskolásai számára. A rendezvény során többféle játék és mulatság várta a gyerekeket, akik a szórakozás mellett a sütögetésben is aktívan kivették a részüket.

2024. május 17-én péntek délután az Apátfalvi Dózsa György Általános Iskola udvarának gyerekzsivaja a helyi művelődési ház kertjébe költözött át. A Tanítsunk Magyarországért! program diákjai egy remek közösségépítő programon vehettek részt, a mentorok szervezésében. Az egyetemisták mindenféle elfoglaltsággal készültek a gyerekeknek, volt közös foci és mindenféle labdajáték. Aki nem szeretett volna sportolni, annak is volt lehetősége a szórakozásra a kézművesasztalnál. Festés és rajzolás mellett fonni és gyöngyöt fűzni is lehetett. A gyöngyfűzés messze a legnépszerűbb program lett, a nap végén majdnem mindenki egy saját karkötővel hagyta el a művelődési ház udvarát. A délután folyamán szalonnasütésre is sor került, mindenki kapott egy saját nyársat és a tábortűznél megsütötték a finomabbnál finomabb szalonnákat, kolbászokat és virsliket. A vacsora után édesség került a nyársra, az édesszájúak csak úgy falták az elkészült pillecukrokat.

„Tök jó, hogy nem a suliban kellett unatkoznom délután. Ízlett a zsíros kenyér és a bújócskát is nagyon élveztem” – mesélte egy ötödikes kisfiú.

„Mentorként megtapasztaltam, hogy sokat kell agyalni, hogy olyan programot tudjon kitalálni az ember, ami újdonság és tetszik a gyerekeknek. Így mikor jött az ötlet, hogy szervezzünk valamit közösen, ami kicsit más, különleges, csapatkovácsoló, akkor egy percig sem haboztam, hogy belevágjak-e. Látva a végeredményt nagyon büszke vagyok magunkra, hiszen kiválóan sikerült a délután” – vélekedett az egyik mentortársunk hazafelé úton.

Barnóth Leó,
mentor

Az SZTE és a Nobel-díj – Alkotói pályadíjakat adott át Karikó Katalin

Az SZTE és a Nobel-díj – Alkotói pályadíjakat adott át Karikó Katalin

„A Szegedi Tudományegyetem és a Nobel-díj” alkotói pályázattal folytatódott az SZTE ismeretterjesztő kampánya. A TikTok-videó kategóriára középiskolások és szegedi egyetemisták, míg a plakát és vers kategóriára csak SZTE-hallgatók nevezhettek. A középiskolások ötletversenyen vettek részt. Az érdekes feladatokban legjobban teljesítők jutalmát a Nobel-díjas Karikó Katalin nyújtotta át a díjazottaknak.
Az SZTE NKI alkotói pályázata vers kategóriája nyertese: az 1. helyezett és közönségdíjas Tatár Botond, aki Kettő fényes aranytégla című műve jutalmaként a legmagasabb pénzdíjat kapta. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A tudomány és a művészet tárgya ugyanaz: az ember és a természet, a gondolat és a világ… E kiindulópont alapján az SZTE NKI alkotói pályázatot hirdetett szegedi egyetemistáknak, míg az SZTE Junior Akadémia a középiskolásokat hívta vetélkedésre. A Nobel-díjas Karikó Katalin egykori csoporttársai közül Géczi János és Szabados László elvállalta, bekapcsolódik a két korcsoport alkotásait értékelő zsűri munkájába. Az értékes jutalmakat Karikó Katalin adta át a legjobbaknak.

Az SZTE NKI egyetemistáknak hirdetett alkotói pályázatokat. A zsűri elnöke Géczi János, Karikó Katalin egykori csoporttársa a JATE biológus szakján. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Öt kézfogás
– A tudomány és a művészet együttjárásának hangsúlyozása nem ördögtől való – jelentette ki a zsűri elnöke. Géczi János utalt Karinthy Frigyes 1929-ben írt Láncszemek című novellájára. A neves író arról elmélkedett, hogy az akkor élt másfél milliárd ember bármelyike öt ember érintésével bárkivel kapcsolatba kerülhet. A hatvanas években amerikai pszichológusok arra a következtetésre jutottak, hogy átlagosan hat kézfogás elegendő ahhoz, hogy kapcsolati hálónkban elérjünk bárkit – vitte tovább Karinthy gondolatát Géczi János.
„Fontosak a személyes kapcsolatok. Higgy önmagadban! Koncentrálj arra, amit megtehetsz, amin változtathatsz!” – idézte Karikó Katalin tanácsait a zsűri elnöke, Géczi János.
– Pályázatunk szlogenje Karikó Katalintól származik – emlékeztett a zsűri elnöke. – Azok a pályázók, akik most át fogják venni megérdemelt pályadíjukat, díjazásul mellé mást is kapnak: nem öt vagy hat ember révén jutnak el valakihez, a nyolc milliárd embertársunk egyikéhez, éppenséggel korunk meghatározó tudósához, hanem maguk foghatnak Karikó Katalinnal kezet.
A Szegedi Tudományegyetem nappali tagozatos hallgatóit megszólító felhívásra összesen 47 munka érkezett, 12 pályázó kapott jutalmat.

Az öt személy alkotta zsűri elnöki tisztét elvállalta a József Attila-díjas költő és író, a képzőművészként is ismert Géczi János. Társai a látvány, azaz a TikTok-videó és a plakát kategóriában: Váraljai Anna (SZTE BTK) és Sahin-Tóth István (SZTE NKI); a vers kategóriában: Tóth Árpád (SZTE BTK) és Újszászi Ilona (SZTE NKI).

Együtt a versenyzők, a pályázók és a zsűri tagjai az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság, valamint az SZTE Junior Akadémia alkotói pályázata, illetve a SCUP Egyesület ötletversenye eredményhirdetésén. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Vizuálisan izgalmas

Az SZTE NKI által meghirdetett „A Szegedi Tudományegyetem és a Nobel-díj” témájú alkotói pályázat TikTok videó kategóriájában összesen négy kisfilm érkezett. A zsűri két kreatív, vizuálisan izgalmas munkát értékelt, egyet első, egy másikat harmadik helyezéssel. Ebben a kategóriában közönségdíj nem volt adható.

Az 1. helyezett: Kovács Zsófia (SZTE BTK, kommunikáció szak). Műve megtekinthető itt vagy itt.

A zsűri a 3. helyezettnek járó jutalmat Mravik Szabolcs videójára adta. E kisfilmet itt lehet megtekinteni.

– A plakát kategóriában pályázók java megfelelt a műfaj azon követelményének, hogy a mű azonnal felkeltse az érdeklődést. Éppúgy születtek didaktikus, mint dekoratív alkotások, bőbeszédűek és hatásosan sűrítettek, tipográfiailag hatásosak és kevésbé ötletdúsak. A díjazott munkák mindegyike izgalmas, s ha olykor-olykor befejezetlen is, alkalmas arra, hogy korrekció után városi nyilvánossághoz jusson – összegzett a döntnökök elnöke.

A zsűri a plakát kategóriában 19 pályamű közül választotta ki azt a hatot, amely jutalmat kapott. A Nobel-díjas Karikó Katalint ünneplő rendezvény időszakában az SZTE TIK területén mini-kiállításon mutatták be a szervezők a jobbnál jobb plakátokat. E kategóriában minden harmadik pályázó jutalmat is kapott. Az 1. helyezett: Kubina Ábris, a 2. Pigniczki Sára, a 3. helyezettek: Bárdos Orsolya, illetve Barna Dorottya. A közönségdíjat Dancsó Dorottyának adta a Facebook „népe”. Különdíjat Péter Olivér kapott.

Mindkét kategóriára igaz: az I. helyezett 100 ezer, a II. 50 ezer, a III. helyezett és a közönségdíjas 25 ezer forint jutalmat kapott.

A legjobb és díjazott 6 plakát itt megtekinthető.

Aranytéglák és rímek
– Az alkalmi versszerzőségre vállalkozóknak volt talán a legnehezebb a feladat: szembe kellett nézni a több évezredes köszöntő költemény-hagyománnyal, amelynek valljuk be, sok eleme anakronisztikus. A költői dicséret könnyen üressé, illetve bombasztikussá válhat. A panegyrikus-örökség, vagyis az emelkedett hangvételű ünnepi beszéd hagyománya, illetve a laudáció műfaja most nem újult meg, de a díjazottak ígéretesen, autonómiára törekvően szólalnak meg – vélekedett Géczi János.

A vers kategóriában összesen 24 pályázó közül került ki a 4 díjazott. A helyezések elnevezését és összeghatárait e kategóriában korrigálta kicsit a zsűri. Az 1. helyezett közönségdíjas is, ezért 110.000 forint jutalmat kapott. Tatár Botond: Kettő fényes aranytégla című műve elhangzott a Nobel-díjas Karikó Katalint köszöntő ünnepségen, 2024. április 16-án 10 órakor, az SZTE TIK kongresszusi termében, de elolvasható itt is.

A 2. helyezett Nagy András Levente: Scientia et Splendor című műve, a jutalma 50.000 forint. A megosztott 3. díjjal járó 20-20 ezer forint jutalmat Karkas Réka: Tudás-transzfer-RNS, illetve Kovács Emma: Karikó című műve kapta.

A négy díjazott egyike az ódai és a biológiai tudományos szakszókincs együttes használatában nem pusztán sikeres, de rámutat arra is, hogy a művészet és a tudomány tárgya végső soron azonos.
A SCUP Egyesület vezetője, Papp Benjamin (balról) a középiskolások ötletpályázatának az ötletgazdája moderátorként a Nobel-díjas Karikó Katalint az elismerések átadására; míg az SZTE Junior Akadémia elnökét, Badó Attilát a vetélkedés és a TikTok videópályázat értékelésére kérte. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az SZTE Junior Akadémia és a SCUP Egyesület kooperált. Az ötletpályázat zsűrizésében részt vett az SZTE Junior Akadémia elnöke, Badó Attila, illetve Karikó Katalin korábbi csoporttartása, Szabados László.

A Scup Egyesület és az SZTE Junior Akadémia közös ötletversenyének legjobbjai:

Az 1. helyen végzett az Én hormonom nevű csapat, melynek tagjai: Cserni Zorka és Hargitai Petra (Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium);

2. helyezett a Világmegváltók team: Mészáros ZsuzsannaMüller Olívia, Csipak Miklós, Sárkány Kitti (SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola);

3. hely: Jóképű HorgászbotMiklós Gyula és Lévai Levente Gábor (Kecskeméti Református Gimnázium), valamint Márki Szabolcs (Szegedi SZC Vedres István Technikum).

Az ötletversenyt az NTP támogatta.

Az SZTE Nobel-hetek programsorozat középiskolai TikTok videópályázatának díjazottjai:

1. helyezett: Varga Veronika (Pécsi Janus Pannonius Gimnázium) tiktok-2024-1 Klikk a megtekintéshez
2. helyezett: Kucsera Lili (SZTE Gyakorló Gimnázium) tiktok-2024-2 Klikk a megtekintéshez
3. helyezett: Fazekas Bálint (II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum, Kiskunhalas) tiktok-2024-3 Klikk a megtekintéshez
Közönségdíjat nyert Oláh Margaréta (403 like, Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium)
Az SZTE Junior Akadémia minden munkatársa benne volt a döntésben titkos szavazatával, a középiskolai TikTok videópályázat zsűri elnöke Badó Attila jogászprofesszor volt

SZTEinfo

Fotók: Kovács-Jerney Ádám, Sahin-Tóth István